Hatással vagyunk a babánk immunrendszerére?

400-500 mikróbafaj él velünk a mindennapokban. Ezek közül a Lactobacillus, Streptococcus, Eubacterium és a Bifidobacterium mondható teljes mértékben hasznosnak. Rajtuk kívül az Escherichia, és a Bacterioides nemzetség is mindennapos kísérőnk. Vitaminokat képeznek, és fertőzésektől védenek, viszont toxint termelnek. (Szakály, 2004)

A bélrendszer állapotát feltáró vizsgálat a széklet genomiai teszt. Ezáltal kaphatunk képet a bélflóránk összetételéről a mintában található baktériumok DNS-ét vizsgálva. (bhc.hu)

Jelen szekunder kutatás az időre született, anyatejjel táplált csecsemők mikroflórájának hivatott megismerni.

A magzat az anyaméhben streil körülmények között él. A gyermek megszületése pillanatában érintkezik számos baktérimummal, amelyek a későbbiekben meghatározzák majd a mikroflóráját. Ez a szülőcsatornán keresztül, bőrkontaktuson keresztül, szoptatás útján, stb. valósul meg. Születéskor számos Gram pozitív baktériummal érintkezik az újszülött. Ezek között van a Bacteroides, Bifidobacterium, és a Clostridium (Bjursell et al.,2006.)

A születést követően pedig újra és újra kontaktusba kerül az említett bifidobaktériumokkal, így a csecsemő mikroflórája rekolonizálódik. (Palmer,et al.,2007)

Az anyatej mikroflórája 53%-ban Streptococcus, és több, mint 11% Bifidobaktériumok, illetve Staphylococcusok. Mindemellett anaerob bélbaktérium családok, pl.: Lachnospiraceae, Ruminococcaceae, Bacteroidaceae, Flavobacteriaceae családok, Sediminibacterium nemzetség egyes tagjai, vagy a Ralstonia, amelyek viszont nem voltak jelen az orális, illetve a fekális mintákban. (Elena Biagi et al.2017)

Ezek közül probiotikus hatással bírnak a Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, a bélnyálkahártya epithel sejtjein található receptorokhoz vannak tapadva. Fokozzák a szekretoros IgA termelést, és a bélmozgást. arginint, glutamint, és rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, melyek védelmező szerepet töltenek be. (Polgár, 2004)

Más lesz a vaginális úton született újszülöttek mikroflórája, és a császármetszés útján szülötteké. Míg előbbinél az Escherichia coli (fekális) fajok orális mintavétel során születés után nagy számban megjelennek, utóbbinál főként a környezetben lévő fajok lesznek dominánsak. Ezek származhatnak az anyától, az ápoló személyzettől, másik babáktól, stb. (Brook et al., 1979)

A tápszerrel etetett babák mikroflórája az első héten így sokkal diverzívebb. Magasabb számban találhatóak meg a Enterobacteriaceae és a Enterococcus fajok. (Stark-Lee, 1982) Egy éves korukra a Escherichia coli, Clostridium difficile, Bacteroides, és a Streptococcus fajok is nagyobb számban kimutatható náluk. (Mändar-Mikelsaar, 1996)

A felnőttkori mikrobiom 1-2 évesen kezd kialakulni, amikoris főként már szilárd ételt fogyaszt a csecsemő (Mackie et al.,1999), és ekkor egy 2004-es Magyarországi kutatás szerint a 95-98%-os hasznos flóraarányról 12% alatti értékre vált át.

A helytelen táplálkozás, antibiotikumos kezelések, szennyezett élelmiszerek, stressz, és a szenvedélybetegségek miatt a hasznos baktériumok helyét felváltják a károsak, illetve a különböző gombák. (Szakály, 2004)

Majmokon végzett kísérletnél kimutatható volt, hogy amennyiben stresszes volt a terhességi idő (emelkedett kortizolszint), kevesebb számban jelentek meg a Lactobacillus fajok a kontrollcsoporthoz képest. (Bailey, et al.,2004)

Antibiotikumos kezelés miatt a fajok száma csökkenhet az anaerob fajoknak (pl. Bifidobaktériumok, Bacteroides). Ezek a kezelés után újra növekedésnek indulnak, viszont a Bacteroides fajok nehezebben rekolonizálódnak, növelve ezzel a felnőttkori elhízás lehetőségét. (Penders ,et al. 2006)

Az egerek baktériumflórája is hasonló a miénkhez. Az elhízott példányok Firmicutes száma jóval magasabb volt, mint a nem elhízottaké, illetve a Bacteroides számuk pedig alacsonyabb. (Ley et al.,2005) Magas kalóriatartalmú diétán tartva őket emelkedett a Firmicutes baktériumok száma, és csökkent a Bacteroidetes családé. A genetikai hajlandóságot mutató egereknél a Firmicutesek száma nem emelkedett. (Turnbaugh et al.,2008) Alacsony szénhidráttartalmú diétát tartva az egerek súlya visszaállt a normál testtömegre, és a Firmicutes számuk is normalizálódott. (Duncan et al., 2007)

A bifidobaktériumok jelenléte növelik a glükóztoleranciát, az inzulinelválasztást, csökkentik a béláteresztőképességet, és ezáltal a vérbe kerülő toxikus anyagok számát, gyulladásos folyamatokat, illetve a testtömeg növekedés is lassabb ütemben fog végbemenni. A magas zsírtartalmú diéta csökkenti a számukat, de kiegészítve oligifruktózzal, megmaradnak ezek a jótékony baktériumok. (Cani et al., 2007)

Egy 2020-as kutatás során is vizsgálták a táplálkozás hatását. Összehasonlították a növényi proteint, szénhidrátot, rostot, és polifenolokat tartalmazó étrenden élők mikrobiomját (1) az állatifehérjét, és zsírt (PUFA, DPA, DHA, EPA) tartalmazókéval (2). A kalóriabevitel egységesen 2500 Kcal/nap volt.

Az első csoportnál (1) jellemzően magasabb volt a Staphylococcus, Bifidobacterium, és a Lactobacillus szám, a második csoportnál (2) visszaszorult az Enterococcus és Bifidobacterium szám, viszont emelkedettebb volt a Gemella nemzetség. A Streptococcus a magasabb fehérje, EPA, DHA, szelén, cink bevitelt preferálta. A Bifidobacterium az alacsonyabb polifenol, zsír, MUFA és PUFA bevitelt kedvelte. (1. melléklet). (Cortes-Macías et al., 2020)

A csecsemők bélflórája antimikróbális hatással is bír. Az ott található tejsavbaktériumok (főként a Enterococcus faecium és a Lactobacillus brevis) gátló hatást fejtettek ki a Salmonella enteritidis baktériumra, azon módon, hogy csökkentik a környezet PH-ját, és hidrogén-peroxidot termelnek. A gátló hatás a Staphylococcus aureus, Bacilus cereus, Escherichia coli és Listeria monocytogenes baktériumokkal szemben nem valósult meg.

Az anyatejben lévő baktériumokat segítik különböző védőfaktorok. A legfontosabbak a lizozim, laktoferrin, az oligoszacharidok, és a trigliceridek.

A laktoferrin vaskötő fehérje, amely így megakadályozza a szaporodásukat., antibakteriális hatású. Az anyatejben lévő laktoferrin (5-7g/l), hónapok alatt lecsökken. A bélhámsejteket támogatja, segíti a lizozim munkáját. (Butte et al. 1984) Gátló hatással van a Candida Albicans, illetve az Escheria Coli, Streptococcus terjedésére. A lizozim roncsolja a Enterobacter és a Gram-pozitív baktériumok sejtfalát, első hónapban csökken, majd a hatodik hónapban emelkedik a koncentrációja. Második évtől pedig tartja a magas szintet.

Oligoszacharidok: 99% érintetlenül kerül a bélbe, ahol a ß-glikozidáz enzimmel rendelkező Bifidobaktériumok táplálékaként szolgálnak (Bifidobacterium longum, infantis, Bifidobacterium bifidum), mivel ezek energiaforrásként tudják felhasználni a szaporodáshoz az oligoszacharidokat. Megkötik a fertőzéseket okozó patogéneket, így védve az újszülöttet a fertőzésekkel szemben. (Bode, 2012)

Mivel az anyatej érintkezik a felsőlégutakkal is, akadályozza a középfülgyulladás kialakulását. (S. pneumoniae és a H. influenzae szaporodása) (Andersson et al., 1986)

Az 1% szisztémás keringésbe jutott oligoszacharid a vizelettel kiválasztódva gátolja a húgyúti fertőzéseket. (Bode, 2006) Ez az 1% segíti az agyi fejlődését is. (Kunz et al. 2000)

Foszfolipidek: A laktáció során az idővel arányosan nő (Picciano, 2001). A szfingolipidek, glikolipidek, és a gangliozidok is baktériumtoxinokat kötnek meg. (Koletzko et al., 2001)

2017-es kísérletben az anyatej hatását a gyermekek mikrobiomjára 6 anya-gyerek pároson keresztül figyelték meg. Az anyatej mikroflórája 53%-ban Streptococcus, és több, mint 11% Bifidobaktériumok, illetve staphylococcusok. Mindemellett anaerob bélbaktérium családok, pl.: Lachnospiraceae, Ruminococcaceae, Bacteroidaceae, Flavobacteriaceae családok, Sediminibacterium nemzetség egyes tagjai, vagy a Ralstonia amelyek viszont nem voltak jelen az orális, illetve a fekális mintákban. (Elena Biagi et al.)

A csecsemők szájának baktériumflórája a legkevésbé diverzívebb. Ebben a Streptococcaceae családból a Streptococcusok voltak a jellemző baktériumok 94%-ban. (Zaura et al., 2014; Lif Holgerson et al., 2015; Hendricks-Muñoz et al., 2015; Davé et al., 2016)

A szájon át bejuttatott anyatej befolyásolja a szájban található baktériumkolonizáció összetételét, viszont nem volt szignifikáns eltérés a szoptatás előtt, illetve után vett minták között. Az egyes csecsemők mintái között viszont eltérés látszódott. A legjellemzőbb baktérium a Streptococcus volt, de fellelhető volt még a Staphylococcus és a Streptococcus infantis. Ez a felnőttek esetében is a legmeghatározóbb mikroorganizmus. (Li et al., 2013)

A székletmintában a Bifidobacteriaceae család a minták 67%-ában. Ezen kívül jelen voltak még a Enterobacteriaceae (15.4%), Streptococcaceae (13.9%), Bacteroidaceae (9.5%), Staphylococcaceae (5.4%), és a Lactobacillaceae (4.8%) családok.

Rengeteg újszülöttet érint a csecsemőkori kólika, amely a fejletlen bélrendszerrel van összeköttetésben. A szervi problémák kizárása után is a csecsemő egy héten legalább 3 napig, és egy nap 3 órán át nyugtalan és sír, viszont pár hónap után a probléma abbamarad. Többek között szoktak egy ma is forgalomban lévő Lactobacillus reuterit tartalmazó készítményt ajánlani, melyet a babának kell naponta beadni. (biogaia.hu) Egy 2020-as kutatás szerint ez megelőzhető, amennyiben az anya a terhesség alatt legalább 1 × 108 Lactobacillus reuteri probiotikumot visz be. A felmérésben részt vevő anyák két csoportra lettek osztva. A placebot kapó csoport gyerekei 2.36-szor nagyobb eséllyel lettek kólikások.

Összegzésként elmondható, hogy már az élet első napjaiban is milyen hatalmas jelentőséggel bír testünk baktériumflórája. Befolyásolni tudjuk az étkezéssel, életmóddal, illetve egyéb környezeti tényezőkkel. A csecsemők számára meghatározó a születés módja, majd az azt követő kolosztrum elfogyasztása. Fontos, hogy az anya életmódja is rendezett legyen, figyeljen a stressz elkerülésére, és a megfelelő élelmiszerek, és rostok bevitelére, elősegítve ezzel a megfelelő baktériumkolonizációt a saját, és gyermeke számára.

FORRÁSOK:

Andersson B, Porras O, Hanson L Å, Lagergård T, Svanborg-Edén C. (1986) Inhibition of Attachment of Streptococcus pneumoniae and Haemophilus influenzae by Human Milk and Receptor Oligosaccharides. Journal of Infectious Diseases, 153: 232-237

Bäckhed F, Manchester JK, Semenkovic CF,et al. Mechanisms underlying the resistance to diet-induced obesity in germ-free mice. Proc Natl Acad Sci USA 2007; 104:979-984.

Bailey MT, Lubach GR, Coe CL. Parental stress alters bacterial colonization of the gut in infant monkeys. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2004; 38:414-421

Bjursell MK, Martens EC, Gordon JI. Functional genomic and metabolic studies of the adaptations of a prominent adult human gut symbiont, Bacteroides thetaiotaomicron, to the suckling period. J Biol Chem 2006; 281:36269-36279.

Bode L. (2006) Recent advances on structure, metabolism, and function of human milk oligosaccharides. The Journal of nutrition, 136: 2127-2130.

Bode L. (2012) Human milk oligosaccharides: every baby needs a sugar mama. Glycobiology, 22: 1147-1162.

Brook I, Barrett CT, Brinkman C, et al. Aerobic and anaerobic bacterial flora in the maternal cervix and newborn gastric fluid and conjunctiva: a prospective study. Pediatrics 1979; 63:451-455.

Cani PD, Neyrinck AM, Fava F, et al. Selective increases of bifidobacteria in gut microflora improve high-fat-diet-induced diabetes in mice through a mechanism associated with endotoxaemia. Diabetologia 2007; 50:2374-2383.
Butte, N. F., Garza, C., Smith, E. O. & Nichols, B. L. (1984). Human milk intakes and growth of exclusively breast-fed infants. Journal of Pediatrics 104, 187-195.

Elena Biagi1, Sara Quercia1, Arianna Aceti, Isadora Beghetti, Simone Rampelli1, Silvia Turroni, Giacomo Faldella, Marco Candela, Patrizia Brigidi and Luigi Corvaglia (2017)The Bacterial Ecosystem of Mother's Milk and Infant's Mouth and Gut, Neonatal Intensive Care Unit, Department of Medical and Surgical Sciences, University of Bologna, Bologna, Italy

Erika Cortes-Macías, Marta Selma-Royo, Izaskun García-Mantrana, Marta Calatayud, Sonia González, Cecilia Martínez-Costa, Maria Carmen Collado (2020): Maternal Diet Shapes the Breast Milk Microbiota Composition and Diversity: Impact of Mode of Delivery and Antibiotic Exposure, The Journal of Nutrition, nxaa310

Koletzko, B., Rodriguez-Palmeroa, M., Demmelmaira, H., Fidler, N., Jensen, R., Sauerwalda, T. (2001): Physiological aspects of human milk lipids. Early Human Development. 65. 2. S3-S18.

Kunz C, Rudloff S, Baier W, Klein N, Strobel S. (2000) Oligosaccharides in human milk: Structural, Functional, and Metabolic Aspects. Annual Review of Nutrition, 20: 699-722

Ley RE, Bäckhed F, Turnbaugh P, et al. Obesity alters gut microbial ecology. Proc Natl Acad Sci USA 2005; 102:11070-11075

Mackie RI, Sghir A, Gaskins HR, et al. Developmental microbial ecology of the neonatal gastrointestinal tract. Am J Clin Nutr 1999; 69:1035S-1045S.

Mändar R, Mikelsaar M. Transmission of mother's microflora to the newborn at birth. Biol Neonate 1996; 69:30-35

Mohammad Ali Pourmirzaiee, Fatemeh Famouri, Wida Moazeni, Akbar Hassanzadeh & Maryam Hajihashemi (2020) The efficacy of the prenatal administration of Lactobacillus reuteri LR92 DSM 26866 on the prevention of infantile colic: a randomized control trial, European Journal of Pediatrics

Palmer C, Bik EM, Digiulio DB, et al. Development of the human infant intestinal microbiota. PLoS Biol 2007; 5:e177.

Penders J, Thijs C, Vink C, et al. Factors influencing the composition of the intestinal microbiota in early infancy. Pediatrics 2006; 118:511-521.

Picciano, M.F. (2001): Nutrient composition of Human milk. Pediatric Clinics of North America. 48. 1.

Stark PL, Lee A. (1982) The microbial ecology of the large bowel of breast-fed and formula-fed infants during the first year of life. J Med Microbiol; 15:189-203.

Tannock G.W. et. al. (1990) Plasmid profiling of members of the family Enterobacteriaceae, lactobacilli, and bifidobacteria to study the transmission of bacteria from mother to infant. 1225-1228 Journal of Clinical Medicine. 28: 1225-1228

Turnbaugh PJ, Bäckhed F, Fulton L, et al. (2008) Diet-induced obesity in linked to marked but reversible alterations in the mouse distal gut microbiome. Cell Host Microbe; 3:213-223.

Zomer A, Fernandez M, Kearney B, Fitzgerald GF, Ventura M, van Sinderen D(2009): An interactive regulatory network controls stress response in Bifidobacterium breve UCC2003. J Bacteriol., 191: 7039-7049.

https://bhc.hu/szolgaltatasaink/laboratoriumi-vizsgalatok/szeklet-genomikai-teszt/

https://biogaia.hu/0-1-eves-baba/hasfajos-a-baba/