A kalóriabevitel fokozásának hatása az anyatej mennyiségére

2020.10.30

Nagyjából 700-800ml naponta az anyukák termelt teje.az első 4-5 hónapban. Általánosságban elmondható, hogy magasabb, mint a gyermekük által elfogyasztani szándékozott mennyiség.

A fejlett, és fejletlen országok között jelentős eltérés nincs. Végeztek kutatást arra vonatkozóan is, hogy mi van, ha egy rövidebb ideig nem kap ételt az anyuka. Gambiában, a Ramadan idején (amikor nincs bevitt étel 5.00- és 19:30 között) nem volt változás. Másik megfigyelés alatt, ha csökkentették a kalóriabevitelt 1500 kcal/nap alá, akkor nem volt változás mennyiségileg, viszont a prolaktin szintjük nőtt, illetve a babájuk is kevesebbet kezdett el enni egy héttel a csökkentett étrend megkezdése után.

Kaucher mérése alapján kb 1200 ml, amit egy szoptatós anya produkálni tud, ha egy napon keresztül az összes produktumot lefeji.

Az anyatej mennyiségének szignifikáns növelésére egyetlen dolog jó igazán, az pedig, ha minden lehetséges időpontban mellre kerül a kicsi, vagy ha tejszaporító fejést végez a mami. Ha minden babakajálás után kiürítjük a maradékot, akár 40% is lehet az emelkedés.

Igazából a baba befolyásolja az anya által termelt mennyiséget.

Ikres anyukák 2000-3000 grammot is produkálhatnak egy nap. (15+-os szoptatás esetén)

A születési testsúly, és fejlettség is kihatással van a tejtermelésre. Nagyobb babák erősebben, ügyesebben szívnak, így a tejtermelés is erősebbe lesz számukra.

(Butte et al., 1984b; Chandra, 1981; Dewey and Lönnerdal, 1983; Hofvander et al., 1982; Lönnerdal et al., 1976; Neville et al., 1988; Pao et al., 1980; Picciano et al., 1981; Rattigan et al., 1981; Wallgren, 1944/1945; Whitehead and Paul, 1981)

Casey, C.E., M.R. Neifert, J.M. Seacat, and M.C. Neville. 1986. Nutrient intake by breastfed infants during the first five days after birth. Am. J. Dis. Child. 140:933-936.

Kaucher, M., E.Z. Moyer, A.J. Richards, H.H. Williams, A.L. Wertz, and I.G. Macy. 1945. Human milk studies. XX. The diet of lactating women and the collection and preparation of food and human milk for analysis. Am. J. Dis. Child. 70:142-147.

Strode, M.A., K.G. Dewey, and B. Lönnerdal. 1986. Effects of short-term caloric restriction on lactational performance of well-nourished women. Acta Paediatr. Scand. 75:222-229.

Neville, M., and J. Oliva-Rasbach. 1987. Is maternal milk production limiting for infant growth during the first year of life in breastfed infants? Pp. 123-133 in A.S. Goldman, editor; , S.A. Atkinson, editor; , and L.A. Hanson, editor. , eds. Human Lactation 3: The Effects of Human Milk on the Recipient Infant. Plenum Press, New York

Saint, L., P. Maggiore, and P.E. Hartmann. 1986. Yield and nutrient content of milk in eight women breastfeeding twins and one woman breastfeeding triplets. Br. J. Nutr. 56:49-58.

Prentice, A. 1986. The effect of maternal parity on lactational performance in a rural African community. Pp. 165-173 in M. Hamosh, editor; and A.S. Goldman, editor. , eds. Human Lactation 2: Maternal and Environmental Factors. Plenum Press, New York.

Strode, M.A., K.G. Dewey, and B. Lönnerdal. 1986. Effects of short-term caloric restriction on lactational performance of well-nourished women. Acta Paediatr. Scand. 75:222-229.